I. tétel: Az ókori Görögország

A, Mutassa be az athéni démosz küzdelmét a politikai hatalomért!

1, Görögország elhelyezkedése:

  Görögország a Balkán félsziget déli részén terült el. E terület felszíne is, tengerpartja is erôsen tagolt. Ez a a politikai fejlôdésre is hatott:
 egymástól független, kis politikai egységek, városállamok kialakulását segítette elô. Görögország területén sok városállam, polisz jött létre.
 A két legellentétesebben fejlôdô, és a görög világ életében döntô szerepet játszó polisz Spárta és Athén volt.

-  Az ókori Athén az Attikai-félszigeten volt. Erôsen tagolt hegyvidékes, sziklás terület.
-  Fôként az állattenyésztéssel és a gyümölcstermesztéssel foglalkozott a parasztság.
-  Az ipar és a kereskedelem viszont egyre jobban fejlôdik.

-  Athénban is arisztokratikus köztársaság alakult ki (Spártához hasonlóan). Itt vált legerôsebbé a démosz (szabadok), a köznép.
   Egy gazdag iparos-, kereskedôréteg alakult ki, amely politikai egyenjogúságáért harcolni kezdett. Harcában nemcsak gazdasági erejére, de
   katonai jelentôségére is támaszkodhatott. (A hadászatban az arisztokratikus lovas harcmodorral szemben egyre nagyobb lett a nehézfegy-
   verzetû gyalogság szerepe.

-  A gyalogság a démosz jómódú tagjaiból került ki. Az iparos-, kereskedô réteg szövetkezett az adósrabszolgaság megszûntetéséért harcoló
   parasztsággal.

2, A démosz harcának eredményei:
                1, Drakón arkhón (i.e.621.) írásba foglalta a törvényeket, amelyek nagyon szigorúak voltak, de mégis a démosz érdekeit szolgálták.
                    írott törvények lévén, bizonyos fokig határt szabtak az arisztokraták önkényének, akik eddig csak a szokásjog alapján jártak el.
                    Az adósrabszolgaságot Drakón sem szüntette meg. Ezért a társadalmi harcok folytatódtak, sôt egyre élesedtek.
                    A nép összes joga az arisztokratákra szállt, a nép összes kötelessége pedig a démoszra (a népre).

2, Szolón reformjai: megtiltotta és eltörölte az adósrabszolgaságot és az összes adósságot, a lakosságot vagyonbecslés alapján négy
                    osztályba sorolta:
                         1, lovasok, arisztoi (500 mérô fölöttiek),
                         2, lovagok, hippeisz (500 és 300 mérô közöttiek),
                         3, ökörfogatosok, zengitész (300 és 200 mérô közöttiek),
                         4, napszámosok (béresek à gyalogság, 200 mérônél kevesebb vagyonuk volt)

   Szolón olyan államrendet tartott helyesnek, ahol az emberek tette, véleménye hatással van a közösségre; az egyén felelôs tetteiért, szavaiért.
   Megteremtette a társadalmi békét. A parasztok földet kaptak. A fennálló belsô ellentétek levezetése kapcsolódik Szolón nevéhez.

- Szolón intézkedései megerôsítették a démoszt, és korlátozták az arisztokrácia hatalmát.
- Három politikai csoport alakult ki:
                1, a síkságiak (ôk a Szolón elôtti idôszakot szeretnék visszaállítani),
                2, a tengerpartiak (ôk a Szolón idôszakát szeretnék visszaállítani)
                3, a hegyvidékiek (ôk földosztást követelnek).

- Az arisztokrata Peizisztratosz zsarnoksága (i.e.560- i.e.527): Zsarnokság, azaz türannisznak nevezték Peizisztratosz rendszerét.
- A türannosz (zsarnok) gazdasági téren a nép érdekeit szolgálta: fejlesztette az ipart, a kereskedelmet és a hadsereget ,a népre adót vetett ki,
  és gazdaságilag megerôsítette a démoszt .

A politikai hatalmat nem adta a nép kezébe. Peizisztratosz bevezette az istenek tiszteletét, pl.: Dionüszosz isten tiszteletét (a szôlô, a bor istene).
- Peizisztratoszt a trónon két fia követi: Hippiász és Hipparkhosz. Hipparkhoszt megölik, Hippiász pedig elmenekül.

- Kleiszthenész arkhón I.e.508- ban került hatalomra. Reformjai miatt a politikai vezetô szerep a démosz kezébe kerül.
  Kleiszthenész Attikában 10 kerületet (phülét) hozott létre.
  Minden kerület polgárait 3 csoportra osztotta:
                - parasztok,
                - gazdag iparosok, kereskedôk
                - arisztokraták.

                - Minden kerület 50 képviselôt (50-ek tanácsa = bulé) küldött az 500-ak tanácsába. Az 500-ak tanácsa lett az állam egyik legfontosabb
                  szervezete.
                - Minden kerületbôl mind a három csoport azonos számú képviselôt küldött; így a gazdag iparosok, kereskedôk és a parasztok - azaz
                  a démosz - leszavazhatta az arisztokratákat. Ezzel a démosz és az arisztokrácia közti harc az arisztokrácia javára dôlt el.
                  Megvalósult a démosz uralma, a demokrácia.